Humán erőforrás pénzbeli értékének meghatározása


Az emberi erőforrások értékelése, mint teljesítményértékelés már régóta jelen van a munka világában, de az emberi erőforrások monetáris értékelése, tehát az, hogy konkrétan Forintban vagy Euróban kifejezzük az egy szervezetnél dolgozó munkatársak szervezet felé kommunikált értékét, új jelenség. Cégünk megmondja Önnek humán erőforrásának pénzbeli értékét.

Nem szabad összekeverni a kétféle (teljesítmény-, illetve emberi erőforrás-) értékelést, hiszen amíg az előbbi eredménye szöveges és személyre szóló, addig az utóbbi eredménye az egész vállalatra, esetleg munkaerőcsoportokra vonatkozik és pénzbeli. Ettől függetlenül persze a két módszer összefügg, hiszen a legmodernebb elméleteknek a pénzbeli érték kiszámítására véleményünk szerint tartalmazniuk kell valamilyen utalást a dolgozók teljesítményére.

Ez az a pont, ahol meghaladhatjuk az elmúlt 40-50 év elképzeléseit és módszereit. Amíg ugyanis korábban az emberi tőke értékét csupán a vállalat teljesítményén, költségein és bevételén keresztül próbálták lemérni, ezen emberi tőke valódi hordozója, az ember, elsikkadt a feladatban.

Természetesen nem azt kívánjuk állítani, hogy az emberi erőforrás vagy emberi tőke értéke független a vállalat teljesítményétől, hiszen azt éppen a munkatársak hozzák létre, hanem sokkal inkább azt, hogy a vállalat teljesítménye bizonyos esetekben független, vagy nem feleltethető meg az emberi erőforrásoknak.

Konkrétabban, a vállalat teljesítményéből kiinduló elképzelések az esetek nagy többségében nem lesznek képesek megmondani azt, hogy miben és hol csapódik le a vállalat humán tőkéje, és azt sem, hogy valójában mekkora is az.

Mi a következő szempontokat vesszük figyelembe a humánerőforrás elemzés során:

  • A humán erőforrás értékét befolyásolja, hogy milyen minőségű és milyen mennyiségű vállalati adatot ismer, birtokol.
  • A humán kockázati faktorok veszélyeztetik az adatvagyont, amely hatással van az információbiztonsági intézkedések megszervezésére is.
  • Az adatok sérülése, elvesztése, esetleges ellopása jelentős anyagi károkat is okozhat, nem is beszélve a működési fennakadásokról, a versenyhelyzet elvesztéséről.

Magát a módszert, amivel dolgozunk, az ún. saabrückeni képletből fejlesztettük tovább kutatás keretében, így egy újfajta humánerőforrás érték mérőeszközt hoztunk létre. Az eredeti képlettel tömören és több szempont (pl. munkaerőképzésre fordított költség, tudás felezési ideje) figyelembevételével lehet felmérni egy vállalat dolgozóinak pénzben kifejezett értékét. Ezt mi kiegészítettük a humán erőforrás számított kockázati értékével. Az új eljárás validálását és megbízhatóság-tesztelését elvégeztük, és a metodika általánosan alkalmazhatónak bizonyult.

A módszer alkalmas a humán erőforrás kockázati faktorral kiegészített számszerűsíthető értékének meghatározásához, amely értékek meghatározó jelentőséggel bírnak a humán biztonsági kompetenciák kezelésekor. A kapott értékek együtt kezelhetőek az IT biztonsági és az információbiztonsági folyamatok kapcsán keletkezett outputokkal. Az egyes szabványok és módszertanok (ISO 27001, BS 25999, ARIS, CRAMM) alkalmazásánál a humán érték és a humán erőforrás kockázatkezelési kompetenciája nélkülözhetetlen, e nélkül a rendszerek üzemeltetése beláthatatlan kockázatokat eredményez. Mi ezeket a kockázatokat tudjuk csökkenteni a humán érték meghatározás segítségével.